LONDON
Ország: Egyesült Királyság – Nagy- Britannia
Fekvése: 51´30´25´´ é.sz., 0´07´37´´ k.h.
Tengerszint feletti magasság: 115 m a t.sz.f.
Alapterülete: 1577 km²
Lakosság: 7 512 400
Népsűrűség: 4761/km²
Web: www.london.gov.uk Polgármester: Boris Johnson
A várost, amelyet ma London néven ismerünk először Londonium néven említi írásos feljegyzés. Ezzel a névvel alapítottak települést i.e. 43-ban Claudius császár légiói.
A 7. század elején itt alapították az első Szent Pál katedrálist (akkor még egy apró fatemplom volt tulajdonképpen). Ezzel egyidőben kezdett a város fellendülni, mint fontos kereskedelmi állomás. 886-ban Nagy Alfréd király a legenda szerint elfoglalta Londont, majd folyamatosan elkezdte kiépíteni, egészen annyira, hogy a királyság legnagyobb városa lett, megelőzve ezzel az akkori fővárost, Winchestert.
1066- az angol történelem legjelentősebb évszáma. Ez volt ugyanis az utolsó idegen hadsereg általi megszállás éve. A jónéhány évig tartó polgárháború után a Tudor-ház volt az, aki végül is megerősítette pozícióját és ezzel egyben elkezdték építeni a nemzeti öntudatot is.
Tengerjáró hajókat bocsátottak vízre, hogy felfedezhessék az akkor ismeretlen, tengeren túli világot. Ezzel viszont konfliktust szítottak más európai nagyhatalmakkal szemben.
A 18. században Britannia, már feléledőben a polgárháború után, ismét fellendült és kereskedelmi valamit ipari központtá nőtte ki magát. London a bankélet központja lett, rengeteg kereskedő és értelmiségi telepedett le a városban. Britannia még mindig tengeri nagyhatalomnak számított ebben az időben, ezzel pedig lerakta a brit birodalom alapjait, ezt követően pedig a gőzgép, a csatornarendszer és a vasút pedig már akkor előrejelezték az ipari forradalom közeledtét. Az egyre növekvő önbizalmat és nemzeti büszkeséget a fényűző építményeken és az elegancián lehetett lemérni.
Az utolsó 100 évben a legnagyobb változást London külalakján a német Luftwaffe hajtotta végre, amely a második világháború alatt bombázta a várost, így jónéhány épületet rombolt le. A lebombázott területek újraépítése az 50-es, 60-as és a 70-es években igen nagyszabású volt és olyan újkori épületeket eredményezett, amelyek architektúrai elemei nem mindig illenek az eredeti épületek stílusához.
A mai Nagy London magába foglalja a City-t és további 32 közigazgatási kerületet, beleértve Westminster városát is, amely a londoni társasági élet központja, mivel itt található a legtöbb üzlet és szórakozóhely. A városban van a székhelye a legnagyobb brit vállalatoknak is (kivéve a pénzügyi szektort) és itt székel az Egyesült Királyság kormánya is. London City (Londonban szokás még Square mile-nek is nevezni, vagyis négyzetmérföldnek), a világ legnagyobb bankközpontja és Európa legfőbb kereskedelmi központja is egyben. Európa 500 legnagyobb vállalata közül 100 éppen Londonban székel. A londoni tőzsde a világon a legnagyobbnak számít a maga 500 milliárd dolláros napi forgalmával, ami több, mintha a New York-i és s tokioi tőzsde egyesülne. Míg a City utcái hétköznap nagyon forgalmasak, addig hétvégén szinte néptelenek, mivel ennek a városrésznek jóformán nincsenek is állandó lakosai.
London a világ egyik leglátogatottabb városa. A legtöbb turista-látványosság London központjában található. Ezek közé tartozik a történelmi City, a West End és annak híres mozisora, a bárok, klubbok, üzletek, éttermek, Westminster a Westminsteri apátsággal, a Buckinham Palota, a Clarence House, stb.
Érdemes még továbbá megtekinteni a Tudományos Múzeumot, a Természettudományi Múzeumot, a Brit Múzeumot, a Nemzeti Galériát, a Tate Britain és a Tate Modern galériákat, a London Bridge-et, a Tower Bridge-et, a Greenwich-i csillagvizsgálót, és még lehetne ezt a sort folytatni egészen a végtelenségig.
