BRATISLAVA - POZSONY
Megye: Pozsony megye 
(Bratislavský kraj)
Járás: Pozsony I., II., III., IV.,V.
(Bratislava I., II., III., IV., V.)
Régió: Pozsony és környéke
(Bratislava a okolie)
Földrajzi elhelyezkedése:
48’08’00” é.sz.
17’06’00” k.h.
Tengerszint feletti magasság:
514 m – 126 m t.sz.f.
Területe: 391 km²
Lakosság: 455 761
Népsűrűség: 1165/km²
Első írásos emlék: 907-ből
Cím: Bratislava,
Primaciálne nám. 1.,
P.O. BOX 192,
814 99 Pozsony
(Bratislava)
Web: www.bratislava.sk
Polgármester: doc. RNDr. Milan Ftáčnik, CSc
Pozsony (Bratislava) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa is. A város Európa második leghosszabb folyójának, a Dunának (Dunaj) mindkét partján fekszik. Stratégiailag fontos elhelyezkedése biztosította számára, hogy a múltban sokkal nagyobb befolyásra tett szert, mint a többi város.
Pozsony (Bratislava) a történelmi kereskedelmi utak csomópontjánál jött létre. Itt találkozott a Duna-menti út, amely Kelet- és Délkelet-Európát kötötte össze Nyugat-Európával, és a Borostyánút, amely a déli és az adriai régiókat kötötte össze a baltikummal.
A késői vaskorban a város mai területén egy kelta település, oppidum, volt található, amely a legjelentősebbek közé tartozott Európában. A 6. századtól Pozsony (Bratislava) területét a szlávok népesítették be. Egészen 1918-ig Pozsony (Bratislava) a történelmi Magyarország (Uhorsko), később pedig a Habsburg birodalom területén feküdt. (Prešporok, Pressburg és magyarul a Pozsony nevet is használták). Városi rangot 1291-ben III. András magyar királytól kapott. A városi kiváltságokat Mátyás király 1464-ben erősítette meg, amikor a várost önbíráskodási joggal is felruházta. A városi tanács így önállóan büntethette a bűnösöket, még a legsúlyosabb büntetést is szabadon szabhatták ki rájuk.
1465-ben itt alapították meg Szlovákia első egyetemét, az Academia Istrpolitana-t. Corvin Mátyás alapította meg II. Pál pápa jóváhagyásával. Két évvel később az egyetem 4 tanszékkel kezdte meg működését: teológiai, jogi, orvosi és filozófiai tanulmányokat oktattak.
1526 és 1784 közt Pozsony a történelmi Magyarország fővárosa volt. A magyar államapparátus szervei székeltek itt és a Szent Márton katedrálisban (Dóm Sv. Martina) koronázták meg a magyar királyokat. 1805-ben a Prímás-palotában (Primacionálny palác) írta alá a pozsonyi békét Bonaparte Napóleon és I. Ferenc osztrák császár. Napóleon azonban megszegte ezt a békeszerződést és 1809 június 26-28-ig ágyútűz alá vette Pozsonyt a Duna ligetfalui (Petržalka) oldaláról.
Pozsony 1919 óta a Szlovák Köztársaság (Slovenská Republika) fővárosa. A független Szlovákia létrejötte után a köztársasági elnök és az országgyűlés székhelyévé is vált, illetve itt találhatóak a legfontosabb kulturális, gazdasági és tudományos intézmények is.
Ami Pozsony iparjellegét illeti, leginkább a vegyi-, gumi-, gép-, villamos-műszerészeti-, sörfőzői- és az élelmiszeripar jelentős egységei találhatóak itt.
Pozsony a szlovák oktatás (Comenius Egyetem – Univerzita Komenského, alapítva 1919-en, Szlovák Műszaki Egyetem – Slovenská technická univerzita, Közgazdaságtudományi Egyetem – Ekonomická univerzita, Zeneművészeti Főiskola – Vysoká škola muzických umení és a Képzőművészeti Főiskola – Vysoká škola výtvarných umení), a tudomány (Szlovák Tudományos Akadémia – Slovenská akadémia vied, és több tudományos kutatóintézet), a kultúra (Szlovák Nemzeti Színház – Slovenské národné divadlo, Szlovák Nemzeti Galéria – Slovenská národná galéria, Szlovák Nemzeti Múzeum – Slovenský národný múzeum, Szlovák Nemzeti Filharmónia – Slovenská národná filharmónia) központja.
Rendszeresen rendeznek itt meg jól ismert fesztiválokat, mint a Pozsonyi Zenei Napok, a Pozsonyi Líra, a Flóra virágkiállítás, a nemzetközi építőipari kereskedelmi kiállítást, a Coneco-t.
Pozsony történelmi emlékhely, nemzeti és kultúrális emlékekkel, mint a pozsonyi vár, a Devín, a Slavín, az Academia Istropolitana és az evangélikus líceum épülete. További építészeti látványosságnak számít a gót stílusban épült Szent Márton székesegyház, a régi városháza a 14-15. századból, a Grassalkovich palota (Grassalkovichov palác) és mások.
Napjainkban Pozsony virágzását éli, köszönhetően többek közt annak, hogy része a három főváros – Pozsony (Bratislava)- Bécs (Viedeň) – Budapest (Budapesť) – alkotta háromszögnek, amelyhez hasonló Európában nincs több.
Mind közúton, mind repülőn vagy a Dunán hajózva egyre több turista, üzletember, befektető látogat el Pozsonyba, akiket vonz az öreg és a még fel nem fedezett város titka éppúgy, mint annak lüktető légköre. A maga 8 egyetemével és 60 ezer diákjával Pozsony az ifjúság városa is. Meggyőződhetnek erről, ha a koraesti órákban ellátogatnak a már felújított óvárosi utcákba. Rengeteg sörözőt, stílusos kávézót, vendéglőt, klubot és bárt találnak itt.
Bár Európában rengeteg érdekes várost találhatnak, de csak kevésnek van meg az a dinamikusan fejlődő és felszabadult légköre, mint Pozsonynak.
