WIEN - BÉCS
Ország: Ausztria (Rakúsko)
Fekvés: 48”13’ é.sz 16” 23’ k.h.
Tengerszint feletti magasság: 174 m t.sz.f.
Alapterület: 414,65 km²
Lakosság: 1 678 435
Népsűrűség: 3983/km²
Web: www.wien.gv.at
Elöljáró: Michael Haupl
Bécs (Viedeň) Ausztria (Rakúsko) legnagyobb városa és egyben fővárosa is. Érdekes fekvése, történelme és impozáns építményei miatt Dunamenti metropolisznak is szokták nevezni. Pozsonnyal (Bratislava), ami csupán 60 km-re fekszik Bécstől (Viedeň), alkotják a két egymáshoz legközelebb fekvő főváros együttesét Európában.
A mai Bécs (Viedeň) területe már i.e. 5. században lakott volt a kelta törzsek által. A Wien elnevezés is a kelta „Vedunia” szóból ered, ami azt jelenti: folyó az erdőben. Ez a folyó természetesen a Duna (Dunaj). I.sz. az 1. században a rómaiak itt építették ki Vindobona nevű erődítményüket. 881-ben az írásos dokumentumok még Wenia-ként említik, 1137-ben szerepel először, mint Wien.
Bécs (Viedeň) jelentősége a középkorban nőtt meg, amikor a Babenberg dinasztia székhelye lett. 1440-ben pedig a Habsburgok rezidenciájává vált. Bécs (Viedeň) a Habsburg birodalom fővárosa volt több mint 7 évszázadon keresztül. IV. Károly uralkodása alatt (1711-1740), illetve lánya, Mária Terézia (1740-1780), és annak fia II. József (1780-1790) uralma alatt Bécs (Viedeň) Európa egyik központjává válik, virágzó kulturális és művészeti beállítottságú közéletével. Ezt a kort főleg a Ringstrasse utca épületei valamint a Hofburg és a Schönbrunn őrzik.
Az első világháború után Bécs (Viedeň) önálló országgá válik, saját jogokkal. 1938-ban Ausztriát (Rakúsko) Németországhoz (Nemecko) csatolják, és rögtön a második világháború után néhány évig a szövetséges haderők tartják megszállás alatt. 1955-ben ismét visszanyeri függetlenségét. Manapság New York és Genf (Ženeva) után Bécs (Viedeň) a harmadik olyan város, ahol az ENSZ székel. Továbbá itt van a székhelye a Nemzetközi Atomenergia Társaságnak (IAEA) és az OPEC-nek is. Bécs (Viedeň) a nemzetközi konferenciák és magas rangú diplomáciai találkozók közkedvelt színhelye.
A város központja – Innere Stadt a múltban várfalakkal volt bekerítve. Ezeknek a falaknak a helyére épült Bécs (Viedeň) leghíresebb utcája, a Ringstrasse. A városon valójában nem folyik keresztül a Duna (Dunaj), csak annak egyik csatornája. A folyón túl találhatóak a város legmodernebb negyedei, többek közt a Nemzetközi központ is. Az iparterületek főleg a város déli és keleti részén találhatóak.
A bécsi kultúrélet igen gazdag. A városban mintegy 50 színház, 4 opera, 2 musical színpad, és 100 múzeum található, továbbá számos színházi, zenei és táncfesztivált rendeznek itt meg. A barokk múzeumnegyed (MuseumQuartier) Európa egyik legnagyobb kultúrterülete. Mindezeken túl Bécs (Viedeň) az egész világon ismert, mint a zene városa. Legismertebb színházai a Várszínház (Burgtheater), az Akadémiai színház (Akademietheater), a Népszínház (Volkstheater Wien) vagy a József téri színház (Theater in der Josefstadt). Az Állami Operaház (Staatsoper) és a Népi Operaház (Volksoper) a világhírű operaházak közé tartoznak.
Ami a múzeumokat illeti kihagyhatatlan a Hofburg kastély, a Schatzkammer (ahol a királyi ékszereket őrzik), Sissi királyné múzeuma, a Természettudomány-történeti múzeum (Naturhistoriches Museum) a Művészetörténeti múzeum (Kunsthistorisches Museum) vagy a Modern művészetek múzeuma.
Bécsben (Viedeň) jól megférnek egymással a különböző stílusban épült épületek, a román stílustól a barokkon és a klasszicistán keresztül egészen a modern építészetig minden irányzat képviselteti magát. Bécs (Viedeň) történelmi központja 2001-ben az UNESCO világörökség része lett.
Bécs (Viedeň) nevezetes még számos parkjáról, kertjeiről, mint például a Városi park (Stadtpark) és a Park Belvedere. A város fő parkja a Prater, amely egy szigeten helyezkedik el, amelyet a Duna (Dunaj) és annak egyik mellékága alakított ki. Schönnbrun, a nyári császári rezidencia, magában foglal egy 18. századbeli parkot és a világ legrégebbi állatkertjét is – 1752-ből.
A városnak sűrű tömegközlekedési hálózata van, amely metróvonalakból, helyi vasutakból, villamosokból és autóbuszjáratokból tevődik össze. A bécsi villamos hálózat a világon a harmadik legnagyobb.
